A sárga szoba titka

Még jó, hogy az előbb kimentem pisilni. Ott jutott eszembe, hogy elfelejtettem feltenni a tampont, amikor megláttam a fürdőszobapolcon. Csomószor előfordult már, hogy elfelejtettem, de általában még idejében eszembe jut. Most nem jutott eszembe.

Közben meg férfiak ki-berohangálnak a fürdőbe. Vajon mit gondolnak a férfiak a menstruációról?

Ágyban fekve filmeztünk. Szeretek hozzábújni, imádom az illatát, mindig felizgat a bőre, a tapintása. Szeretem simogatni, csak cirógatni a testét, a mellkasát, a karját, a nyakát. Szerettem volna csókokkal elhalmozni, végigfuttatni a nyelvem hegyét az egész testén, de most nem tehettem, egy hete tabu a szám... Ahogy átfogta a nyakamat, teljesen elolvadtam. Behunytam a szemem és hagytam, hogy vadul csókolja a torkomat, a vállamat, megmarkolja a melleimet és az egész testemet egy pillanat alatt felhúzza és az őrület határáig kergesse. A csípőm tájékán éreztem a merev farkát. Belekapaszkodott a fenekembe, miközben folyamatosan csókolta a nyakamat, a melleimet. A kemény, határozott kezei alig bírták ki, hogy ne tépjenek szét. Amikor a bugyimhoz ért és azon keresztül kezdte izgatni a csiklómat, hátrahanyatlott a fejem és tudtam, hogy végem van. Két ujjával körkörösen masszírozott, vadul. Széttártam a lábaimat és élveztem azt, amit csinál. Nem bírtam tovább magammal. Felé fordultam, és a nyakához bújtam, érezni akartam a csupasz mellkasát az enyémen. - Gyere ki velem zuhanyozni - kértem. - Bloody days? - Hát ha tudsz jobbat... - mindketten elnevettük magunkat. Eddig sosem szexeltünk a menstruációm idején, ilyenkor remekül eljátszunk a számmal. Most sem szólt semmit. Én nem akartam erőltetni a dolgot, bár a testem már forrt.

Felállt és fél térddel az ágyra ereszkedett. A farka az arcom előtt ágaskodott, és én majd' meghaltam, amiért nem érhetett az ajkaimhoz, a nyelvemhez! Arcommal végigsimítottam, nyakamhoz öleltem, érztem az illatát... Finoman, de határozottam markoltam meg. Éreztem, hogy a robbanás kerülgeti. A farka forró volt, és a kőkeményre merevedett barlangos testeket bársonyként vette körül a finom bőre. Szerettem volna a számba venni és a szoros ajkaim között tövig nyelni, le a torkomig, a nyelvemmel körbefonva le-föl szeretkezni A Pénisszel. Teljesen becsavarodok a gondolatától is, imádom a farkát a számban, imádom érezni azon keresztül a testét átjáró ideget.

Még ilyen izgalmat nem éltem át. Úgy éreztem, megőrülök a vágytól, és az őrületünket csak fokozta az, hogy nem használhattam a számat és az átkozott anyatermészet is mostanra időzített.

- Menjünk a fürdőbe - mondta végre. - Én már nem bírom itt tovább - válaszoltam, és egy pillanat alatt ledobtam magamról a bugyimat. Egy perc múlva már a forró zuhany alatt álltunk. A zuhanyfülke falához fordított. - Kicsi vagy - mondta. - Majd lábujjhegyre állok. Megmarkolta a seggemet és hátulról belémhatolt. Együtt kezdtünk mozogni. Annyira éreztem magamban a farkát, mint még soha. Az ajkai a tarkómra tapadtak, a kezei pedig hátulról átölteltek és a melleimbe kapaszkodtak. A vizes csempén támaszkodva karjaim közt lehajtottam a fejem, és ha lehet, még inkább felizgultam a látványtól, amit a két tenyerében feszülő melleim nyújtottak. Sajátomat az övére helyeztem, és már három kéz markolta a testemet, miközben ütemes, vad lökések próbáltak egyre inkább a falhoz préselni. Megfeszült testtel álltam az ostromot, fenekemet a csípőjéhez szorítottam, de a hangomat már nem tudtam visszafogni. Az egész ház fültanúja volt a fürdőszobából hallatszó kéjes nyögéseknek. - Csss! - próbált csitítani, de az ő száját is csak az élvezet közeledtét jelző, idegből jövő nyögés hagyta el. Behajlított térdeit összezárta, kis széket tartva így alám. A puncim olyan kényelmesen csusszant tövig a farkára, mintha egész életünket ebben a pozícióban töltöttük volna. Záróizmaimmal még egy erőteljeset szorítottam a bennem lüktető hímtagon, majd két-három mozdulat után belémélvezett. Imádtam. Megőrültem tőle. Az extázis határán billegtem, miközben testünkre még mindig folyt a forró víz. Percekig lihegtünk még a zuhany alatt, egymásba kapaszkodva.

Jó előre tisztában voltam azzal, hogyha elköltözünk a Városba, akkor nem csak a szobát fogjuk megosztani, sőt, nem csak az ágyat, hanem sokkal több lesz annál. Ő "A" pontból jött ide, én "B" pontból, útjaink a Városban metszették egymást. Parázott attól, hogy hogy fog ő egy vadidegen csaj mellé bújni az ágyba, amikor annak még barátja is van. Én nem paráztam semmitől egy percig sem. Én tudtam, hogy ez lesz, és vártam. Számoltam a napokat. Heteken keresztül úgy aludtam el - akkor még egyedül -, hogy arra gondoltam, az ő karjaiban fekszek. Akartam őt, akartam vele lenni, akartam a legjobb barátja lenni. Sokszor elképzeltem, hogy milyen lesz az élet vele - és lám, egészen hasonlatos a valóság a fikcióhoz.

Nem hinném, hogy a jövőbe látok, viszont hiszek a gondolat teremtő erejében. Idevonzottam őt az életembe, az ágyamba, az agyamba, az elmémbe.

A Jézuska nővé érést hozott karácsonyra.

A nővé érés abban nyilvánult meg, hogy néhány, nem éppen akármilyen szarral beérő férfiember ódákat zengett a nekik készített karácsonyi vacsoráról. Aztán már annyira, hogy nem is tudtam hova tenni a sok bókot. Életem Jelenlegi Társa azt találta mondani, hogy nem is tudta eddig, kivel van dolga. Meg hogy ez igazán, tényleg ötcsillagos vacsora volt. Haversrác elejtette, hogy lefőztem az anyját. Másik Haversrác rájött, hogy amióta itt él, nem is evett még igazi, rendes ételt, csak amit én főztem. Meg a múltkor is. Az is milyen jó volt...!

Azóta érzem, hogy felnőtt vagyok, amióta ideköltözben a Városba. Itt nincs anyuka, nincs apuka, nincs "Barát", nincsenek olyan barátok, akik mellett már nem lehet változni, mert már minden szart tudnak rólam és bármin is változtatnék, ostoba és felesleges próbálkozásként hatna csupán. Itt kérem dolog van, két munkahely, duplaműszak, pénzkereset, albérletfizetés. Itt az van a frigóban, amit én vásárolok mi vásárolunk bele. Akkor tiszta a lakás, ha kitakarítom kitakarítjuk. Akkor van kaja, ha csinálok csinálunk.

Egy szó mint száz, nem ugat bele senki a dolgaimba, sőt, még életem társa sem. Ettől érzem magam felnőttnek: önellátó vagyok.

Karácsonyesti tündöklésem óta pedig felnőtt nőnek érzem magam, olyanfélének, aki élelemmel látja el a horda férfitagjait és aki a körülményekhez képest várakozáson felüli, meghitt légkört teremt a kicsiny hajlékban. Aki ráadásul még az ágyban sem semmi, az eddigi legjobb, és amit a szájával művel, azt nem lehet szavakkal leírni.  

Ehhez a bloghoz pedig csak azt kívánom,
hogy merjek írni akkor is,
ha egyébként a pofámról lesülne a bőr.